A kép illusztráció.
A hőszigetelés/nyílászárócsere után gyakran jelentkező vizesedés, penészesedés és párás falak nem anyaghiba, hanem szellőzési probléma. Tudj meg mindent arról, hogyan előzheted meg a nedvességet helyes szellőzéssel és tervezéssel!
Az utólagos homlokzati szigetelés egyre több régi tégla- és vegyes falazatú házban kerül kivitelezésre, nem véletlenül: komoly energiamegtakarítást jelent, és komfortosabbá teszi az otthonokat. Ugyanakkor sokan azzal szembesülnek néhány hónapon belül, hogy a falak vizesedni kezdenek, a sarkokban megjelenik a penész, és általánosan párás lesz a levegő. A probléma nem a szigetelésben, hanem a nem megfelelő szellőztetésben keresendő.
Az EPS vagy XPS alapú homlokzati szigetelések az épület hőtartását jelentősen javítják, azonban egyúttal korlátozzák is a falak természetes „lélegzését”. Míg korábban a falazat képes volt valamennyi nedvességet kiengedni magából, addig a modern szigetelőanyagok és a jól záródó nyílászárók gyakorlatilag hermetikusan lezárják a házat. A beltéri levegőben lévő vízpára – amit főzés, fürdés, teregetés vagy akár a növények is termelnek – nem tud kiürülni, és lassan lecsapódik a hidegebb falszakaszokon.
A levegő magas páratartalma egyrészt rontja a hőérzetet, másrészt ideális táptalajt teremt a penészgombáknak. A penész nemcsak esztétikai probléma, hanem egészségügyi kockázat is: allergiás tüneteket, légúti panaszokat és krónikus megbetegedéseket is okozhat. Éppen ezért a megfelelő szellőztetés nem csak kényelmi kérdés – az épület élettartamára és a lakók egészségére is hatással van.
Ahogyan a hőszigetelés sem ér sokat önmagában, ha a födém és az aljzat nincs megfelelően hőhídmentesítve, úgy a szigetelés utáni komfort is csak akkor biztosítható, ha a légcsere megoldott. Egy jól szigetelt házba gyakorlatilag „be kell vezetni” a friss levegőt. Ez történhet egyszerű, napi többszöri keresztszellőztetéssel, de sok esetben már ez sem elég. Érdemes átgondolni valamilyen mechanikus légcsere-rendszer beépítését is, különösen, ha már jelentkeztek a párásodás jelei.
A nyílászárókba épített résszellőzők, a fürdőszobai és konyhai elszívók, illetve a központi hővisszanyerős szellőzőrendszerek mind segíthetnek abban, hogy a beltéri pára ne a falakban csapódjon le, hanem szervezett módon távozzon az épületből. Ugyanakkor nem mindegy, milyen szerkezetekkel és milyen sorrendben történik a kivitelezés: ha például előbb szigeteled le az épületet, és csak utána gondolkodsz a szellőzésen, nagyobb eséllyel jelennek meg problémák.
Ha már vizesedés jelei tapasztalhatók – például dohos szag, elszíneződött vakolat vagy salétromos foltok –, nem elég csupán szellőztetni. Ilyenkor érdemes szakemberrel megvizsgáltatni a falazat állapotát, mivel lehet, hogy a páralecsapódás mellett talajnedvesség is jelen van. Ebben az esetben injektálással, szárító vakolatokkal, sőt akár teljes vízszigeteléssel lehet helyreállítani a szerkezetet.
Ahogy a Bauplaza.hu korábbi cikkében is hangsúlyoztuk: a hatékony hőszigetelés nemcsak az anyagválasztáson, hanem az egész épület hő- és páratechnikai egyensúlyán múlik. Ha a szigetelés után nem gondoskodsz a szellőzésről, a megtakarítás helyett újabb költségekkel és egészségügyi kockázatokkal nézhetsz szembe. A kulcs a tervezésben rejlik – gondolkodj előre, rendszerben.
#hőszigetelés utáni vizesedés #párás fal #penészesedés szigetelés után #ház szellőztetés #nedves fal kezelése #EPS szigetelés #XPS hiba #utólagos szigetelés problémái #párásodás a házban #szigetelés és szellőzés #hőszigetelés hátrányai #beltéri páratartalom csökkentése #szellőzéstechnikai megoldások
Utolsó frissítés: 2025-07-17